Emlékek a múltból!

A 2013-as év második napján gondoltam, hogy átrendezem az iratokat, és nem hagyok meg semmi fölösleges kacatot. Pár fontos, régi iraton kívűl csak a 2010-es évtől a 2012-es évig rendeztem, irattároztam őket.

Hogy ez miért fontos? Mert találtam egy kis fecnit, melyet egy volt munkatársnőm, Andika adott. Az volt a szokása, hogy egy-egy idézettel, számára kedves mondattal kedveskedett nekünk, munkatársainak.

A papírdarabka elejére az van írva, hogy

"2008. nov. 21. Csöpitől...
Kedvenc "írásomat" gondoltam megosztom veled, hogy tudd, mindig melletted leszek!"

És egy kis, egyszerű szivecske állt mellette, melyet odarajzolt.
Mit ne mondjak, egy pillanatra megálltam, felmelegedett a szívem, és gyermekeim köszöntésén kívűl ez volt a legszebb dolog, melyet az élettől kaphatam! Felelevenedett a volt munkahelyem emléke, az otthonom, a falum, a városom, a barátok és barátnők, a volt életem! Leültem, és oda-vissza rohangáltak a gondolatok. Emlékek, szép- és rossz napok, maga a munkám, amely eddig az életet jelentette számomra. Magam előtt láttam a fiatal munkatársnőimet, akik szeretni valók, szorgalmasak, és sok-sok szeretetet tudtak átadni. Mellettem álltak Húgom halálakor is. Egyszerű irodai alkalmazottak, akiknek arra is volt idejük, energiájuk, hogy egy kevés kedvességet vigyenek ebbe a rideg, személytelen, szeretet hiányos életbe!

A másik oldalra a következő idézet volt írva:

"Fura dolog ez a hiányérzet. A legváratlanabb időben jelentkezik, képtelen helyzetekben. Betöri az ajtót. Nem kopogtat, nem kérdezi, hogy alkalmas-e, és a legfontosabbat is elfelejti, hogy fel vagyok-e rá készülve. Csak jön és beköltözik a lelkembe. Próbálom nem észrevenni, elterelni a gondolataimat. De azokon a napokon, mikor meglátogat, a könyvek közül előkerül egy réges-régi fénykép, a rádióban felcsendül egy évek óta nem hallott dal, vagy az utcán elsuhan egy ismerős kabát.
Emlékeztet azokra az időkre, amikor még nem ismertem Őt, a hiányt. A múlt boldogságából azonban csak egy pillanatot engedélyez. Végül megtör. Fájdalmat ébreszt és könnyeket fakaszt. Az időt lelassítja, az álmokat elkergeti, és mikor már minden energiámat elszívta, elmegy. Elmegy úgy, ahogy jött, kérés nélkül... váratlanul." (Hamia Linda)

Nem sokkal utána előkerült a fénymásolt képük! Együtt: Csöpi - Ercsi! Nekem dedikálva. Nem színésznők, nem hírességek! Egyszerű, két fiatal kislány, akiket még nem rontott meg az élet. Akik még tudják mi a tiszta szeretet.
Mi lett velük azóta? Milyenek lettek, nem tudom. De előttem az a két fiatal munkatársam van, akik 2008-ban velem dolgoztak!

Ezt a lapot nekik küldöm, és remélem nem felejtenek el soha, mert én sem felejtem el azokat az időket, amikor még együtt dolgozhattunk!

Andika! Ercsi!
Sok-sok boldog évet, sikereket, szerencsét, és Isten áldását kívánom Nektek!

Nektek sok-sok szeretettel:

 

 

 

Oldal: Emlékek
TITKOK SZIGETE EGY ÚJ HOBBI KEZDETÉN EGY MÁSIK VILÁG TITKA - © 2008 - 2024 - szerkesztek.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat