Érdekességek ásványokról

(böngészés közben talált, és elhozott érdekességek)

CIRKON

A Föld feltehetőleg legidősebb kőzetének részlete, a kanadai Hudson-öbölben található 4,28 milliárd éves Nuvvuagittuq zöldkő.

A cirkon (cirkónium-szilikát, ZrSiO4) kemény, ellenálló, tetragonális kristályrácsú, erős fénytörésű ásvány. A cirkonkristályok leggyakrabban magmás eredetű (szilikátosolvadék megszilárdulásából keletkező) gránitkőzetekben fordulnak elő, s állandóságuk miatt különösen alkalmasak kormeghatározásra. A szemcsék korát a bennük kimutatható radioaktív uránizotópok és bomlási végtermékeik (ólomizotópok) részarányaiból határozták meg.

Egészen mostanáig a legöregebb ismert kőzetnek a kanadai Északnyugati Területeken található Acasta gneiszt tartották, amelynek korát 4,03 milliárd évesre teszik. Léteznek ennél, sőt a Nuvvuagittuq kőzetnél is idősebb cirkonszemcsék, de ezek nem alkotnak összefüggő kőzetet. A legidősebb, mintegy 4,36 milliárd éves cirkonkristályok Nyugat-Ausztráliában találhatók. (origo-2008.09.26.)

Cirkónium-szilikát- (ZrSiO4) ásvány. Előfordulás: sokféle kőzetben, igen kis mennyiségben fordul elő. Fizikai és kémiai tulajdonságok: nagyon kemény. Fénytörő indexe magas. Felhasználás: drágakőként használják. Oldhatóság: Csak királyvízben oldódik. Különleges tulajdonság: Tórium és urán kötődés esetén radioaktivitást mutat. UV fény hatására fluoreszkál.

A cirkon cirkónium tartalmú nezoszilikát, a gránátcsoport tagja. Ékszerkőnek is gyakran használatos, de cirkónium és hafnium tartalma miatt (melynek ércásványa nem ismeretes) az iparban is használatos, melyeket különlegesen magas olvadáspontú acél és nikkelötvözetek készítésre a rakéta- és repülőgéphajtómű gyártás alkalmazza. A cirkóniumot az üveggyártásban is hasznosítják, mert az üveg hő- és savállóságát növeli. A cirkon nem tartozik a ritka ásványok közé. Közönséges, átlátszatlan, barnás színű kristályait savanyú magmából keletkezett kőzetekben gyakran megtaláljuk. 
Drágakőül alkalmas, szép színű, átlátszó változatai, a nemes cirkonok közül a sárgásvörös vagy narancsvörös hiacint a leggyakoribb. Mesterségesen is előállítható, de ekkor sűrűsége 4,0 g/cm3 alatt van, így könnyen megkülönböztethető a természetestől.

Cirkon: cirkontartalmu szilikát, sárgásbarna vagy vörös, gyémántfényü ásvány.

Kristály-cirkon

Starlit: kék cirkonváltozat, más cirkonok égetésével hozzák létre.

Hyacint: sárgától, sárgás-pirostól a pirosig igen sok színváltozatban létezik

Jargon: Szalmasárgától csaknem színtelenig terjedő cirkonváltozat.

GYÉMÁNT

 

Színtelen, sárgás, világos narancs, barnás színű, egészen a feketéig, hajdani tűzhányók tiszta szénanyaga.

A Terméselemek osztályán belüli széncsoporthoz tartozó ásvány, és egyben a legjelentősebb drágakő.

Ezt fizikai és kémiai tulajdonságainak köszönheti, hiszen a legkeményebb természetben előforduló ásvány (a nagyon ritka wurtzit-bórnitridet és a lonsdaleitet leszámítva).

Átlátszósága és fénye tökéletes, fénytörése és színszórása a legmagasabb fokú.

Ugyanakkor, rajta kívül nincs más drágakő, amely csak egyetlen elemből állna. A gyémánt szénatomokból áll, a szén egy allotróp módosulata (vö. grafit).

Neve (latinosan diamans) a görög adamos szóból származik, melynek jelentése legyőzhetetlen, ami keménységére utal. Rendkívül nagy keménysége miatt ipari felhasználása széles körű.

Két ritka ásvány is keményebb a gyémántnál

Eddig úgy hírlett, hogy a természetben előforduló anyagok közül a gyémánt keménysége felülmúlhatatlan. A New Scientist című brit tudományos szaklap online kiadása azonban arról ad hírt, hogy két rendkívül ritka természetesen előforduló ásvány még a gyémántnál is keményebb.
2009.02.23 10:01, MTI

A sanghaji Jiao Tong Egyetem kutatói szimulálták, hogyan viselkednének az atomok két igen keménynek hitt anyagban, ha nyomásnak tennék ki őket. Az egyik anyag a wurtzit-bórnitrid volt, amelynek szerkezete a gyémántéhoz hasonló, csak más atomok alkotják. 

A másik, a lonsdaleit ugyanúgy szénatomokból áll, mint a gyémánt, csak szerkezete tér el azétól. Az eredmények alapján a wurtzit-bórnitrid tizennyolc százalékkal, a lonsdaleit pedig ötvennyolc százalékkal múlja felül a gyémánt keménységét. Elsősorban a wurtzit-bórnitrid bizonyulhat hasznosnak az anyagkutatás számára, hisz levegőn magasabb hőmérsékleteket is kibír, mint a gyémánt. 

Csupán az a "kemény dió", hogy egyik anyag sem áll bőségesen rendelkezésre. A lonsdaleit grafittartalmú meteoritok becsapódásakor keletkezik, a wurtzit-bórnitridhez pedig vulkánkitörések kellenek, ahol szélsőséges hőmérséklet és magas nyomás áll fenn.

Chopard 

Hétmillió dolláros (1,3 milliárd Ft-os, 31 karátos) gyűrű 

Oldal: Ásvány-érdekesség
TITKOK SZIGETE EGY ÚJ HOBBI KEZDETÉN EGY MÁSIK VILÁG TITKA - © 2008 - 2024 - szerkesztek.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat