Kizárólag a Kairó melletti Gízában tornyosuló Kheopsz-piramisra vonatkozó rejtély, a Nagy Piramis-effektus. Az ókori világ hét csodájának egyetlen épen maradt alkotásának arányosan lekicsinyített modelljében különös dolgok történnek.
A piramis kb. i.e. 2580, 2530 körül (i.e. 26. század) épülhetett. Ókori neve: Ahet-hufu (Hufu fényhegye, vagy Hufu a horizonton). A gízai piramismezőt alkotó három királypiramis egyike!
A valóságban ebben a piramisban éppen a talajtól egyharmad magasságban fekszik a „király kamrája", ezért már régóta foglalkoztatja a tudósokat és laikusokat is a kérdés, miért éppen oda helyezték az üres szarkofágot? Lehet, hogy nem csupán véletlenről van szó?
A piramis-effektus otthon is kipróbálható. A kis modell megépítése semmilyen előképzettséget és különösebb anyaglistát nem igényel. Ha a tudomány nem is fogadja el még a jelenséget, azért érdekességképp készíthető ilyen kis piramis kartonból, műanyagból, de szinte bármilyen tetszőleges anyagból, a fémet kivéve. Alulról, egyharmad részre, egy kis faállványra tehetünk bele egy rossz borotvapengét. Ha beválik, pár hét múlva újra használhatóvá válik. Ehhez, a gúlát állítsuk K-Ny felé, míg a pengét É-D felé, s pár hét múlva használhatóvá válik. Használt elemekkel is kipróbálhatjuk. Helyezzük az állványra, és pár nap múlva a multiméter némi feszültségnövekedést fog mutatni. Az eredeti arányokra kell csupán vigyázni.
A kairói eredeti piramis alapja 232,4 méter, míg magassága 146,7 méter, oldalak dőlésszöge: 51°50′35″. Anyaga helyi mészkő, asszuáni gránit, turai mészkő. 4 szatellitával, 3 hajógödörrel, és 3 kamrával rendelkezik.
Ha a piramis alapjául 230x230 métert, míg magasságnak 146 métert veszünk, akkor az arányszám 1.57, azaz 11:7 lesz. Így pl. ha a magasságot 10 cm-re választjuk meg, akkor csak be kell szorozni azt 1.57-el, és megkapjuk az oldalhossz magasságát, vagyis 15.7 cm-t.
A piramis szögét 51° 51'-re vesszük, akkor az oldallapok magasságának kiszámításához használhatjuk az 1.27-es arányszámot, vagyis a magasságot meg szorozzuk 1.27-el, és máris működik a dolog.
Hogy a piramis-effektus csak a véletlen műve, vagy szándékosan építették így valamikor a múltban, azt ma még nem tudhatjuk. Elképzelhető az is, hogy a piramis létező energiája a Föld elektromágneses kisugárzásával áll összefüggésben.
Felhasznált irodalom: Vikipédia, Tudástár