Túristvándi

Tunyogmatolcsról átmentünk Turistvándiba! Itt, a még ma is működő vízimalmot néztük meg! A természet csodálatos! Nem is gondoltam, hogy ilyen szép tud lenni. Csodás fák, öreg, vastagtörzsű, a Tur tiszta vizű.

Kicsit utána néztem a történetének, mely igen érdekesen alakult:

  

Túristvándi Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Szatmári tájegységében, az Erdőháton, a Túr-folyó mellett található település. Természeti értékekben rendkívül gazdag. A Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzethez tartozik.

Történetéből:

Túristvándiról Túr néven már van adat a Váradi restrumban, melynek eredetijét Kalán prépost, a királyi udvari jegyzõ készítette. Az eredeti kéziratot a pannonhalmi Szent Benedek levéltárban őrizték, II. Géza király idejébõl, az 1142 évből keltezve. A település a Szente-Mágócs nemzetség birtokaihoz tartozott. A Szente - Mágócs nemzetség, mely az onogur törzsből származott, az Ond földjéről, Csongrád környékéről költözött Szatmárba. Fő lakó és temetkezési helye Czégény volt. Ők telepítették a 100 %-os magyarságot birtokaikra a XI. században. 1181-ben még csak predium, azaz néhány jobbágyból álló kistelep volt. A Czégényi Monostor birtokaként említik először, a XII. században, nevét Istvándira változtatták a Kölcsei nemzetség fiáról. 1315-ben a Kölcsey család birtoka volt, 1344-ben I. Lajos adta vissza a hűtlenség miatt elkobzott Istvándit a Kölcseyknek. Ettõl kezdve, általában a Kölcsey és a Kende családok voltak a földesurai, de 1512-ben már a Perényieknek is volt benne részük. A Perényi család birtokrésze a XIX. századra is megmaradt, majd eladták gr. Károlyi Józsefnek. 1908-ban veszi fel a Túristvándi nevet, megkülönböztetésül a határában folyó Túr-folyóról. Lakosai a középkorban magyarok voltak, csak a későbbi századokban települt meg a községben jelentéktelen számú idegen /román/ népelem.

Református temploma gótikus stílusú, tégla és kőépület, 1470-1480 között épült gótikus stílusban.

Bejárati ajtaját és terméskőből faragott, csúcsíves ablakait, valamint diadalívét Hunyadi Mátyás király kőfaragói készítették, melyek az eltelt évszázadok során bevakolták, és csak az 1970-es árvíz utáni helyreállítás során kerültek napvilágra. A környék egyik legszebb kiemelt műemlék temploma lett. A XV. században, gótikus stílusban épült a templom, romantikus tornya viszont a XIX. századból származik. A műemlék épület festett famennyezete 1778-ban, fakarzata 1811-ben készült.

 

Túristvándi büszkesége az ipartörténeti szempontból egyedülálló vízimalom.

 Már 1315-ben a Kende féle levéltári anyagok is megemlítik létezését Istvándiban, de a jelenleg is működőképes malom ősét a Mária Terézia korából való 1752-es levéltári anyagokhoz kötik.

A vízimalom szerkezete, épülete:

Népi stílusban épült, alulcsapós, három hajtókerekes épület. Az épület belsejét 11 ablak világítja meg. Kívülről 3 erkély díszíti, melyekről csodálatos kilátásra van lehetőség a környékre és a folyócskára. Teteje fazsindellyel fedett, melyen két torony található. Az épület déli oldalán találhatók a kerekek, a víziláda és a duzzasztó zsilip, mely szerkezetek a malom "lelke". 1927-ben Ganz hengerszékek kerültek beszerelésre, melyek által a gabonák őrlése jobb minőségűvé vált.

A Túr

A Túr folyó kanyarogva öleli át Túristvándit, és partjának erdeje természeti értékekben rendkívül gazdag.

A folyóban még ma is megtalálható sok halfajta: csuka, harcsa, ponty, márna, kecsege, dévérkeszeg, stb.

Az itt élő ritka növényfajok közül említést érdemel például a réti füzény, sárga nőszirom, vizitök, tavirózsa, stb.

A Túr partjai mentén él még például a keresztes vipera is.

A folyó közelében található a védett "Rókás", mely ősgyepes terület, rajta úgynevezett hagyásfákkal. Az ősgyepes réten ritkásan álló famatuzsálemek, öreg tölgyek, vadkörtefák megkapó látványt nyújtanak.

A Rókás és környéke természetvédelmi terület.

  

Az öreg platán   A Vízimalomnál   A Túr partján

Itt járt iskolába Móricz Zsigmond is 1884 és 1887 között. Istvándiról több művében is megemlékezik. Életem regénye című művében, mint "jellemformáló kohó"-ról emlékszik vissza erre az időre. Nagybátyja házán, az egykori kovácsműhelyen, emléktáblát helyeztek el az itt töltött évek emlékére. A ház falán emléktábla jelzi, hogy itt, a Pallagi-féle lakásban, illetve kovácsműhelyben töltött Móricz Zsigmond néhány évet gyermekkorában.

(Túristvándi honlapja, és Vikipédia)

Oldal: Vízimalom
TITKOK SZIGETE EGY ÚJ HOBBI KEZDETÉN EGY MÁSIK VILÁG TITKA - © 2008 - 2024 - szerkesztek.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat