TITKOK SZIGETE EGY ÚJ HOBBI KEZDETÉN EGY MÁSIK VILÁG TITKA

Dévényi Marianna weblapja: egy új titkot fedeztem fel! Képeim, és szerkesztéseim. Blogok, versek, képek, idézetek, és minden olyan dolog, ami érdekel, és felkelti a figyelmemet.

Dencsháza
Otthonom

dencshaza-cimere.jpg 

Dencsháza község Baranya megyében, a Szigetvári kistérségben, Szigetvártól 7 km-re délre, Szentegát szomszédjában található. Nevét az oklevelek 1408-ban említették először egy Dencs nevű egytelkes nemes birtokaként.

Dencsháza a török hódoltság és a török felszabadító háborúk alatt sem néptelenedett el. A lakosság az itt dúló háború harcai elől veszély idején a közeli erdőkbe menekült.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc előtt a település birtokosa a Batthyány családvolt.

1849 után a volt Batthyány birtokot a Biedermann család vásárolta meg és a falu közelében az Almás-patak mellett a szomszédos Szentegáton mintagazdaságot hozott létre, és szabályozta a környék mocsaras területeit.

Korábban a község része volt az 1989. január 1. óta önálló Szentegát is.
(vikipédia) 

onkormanyzat.jpg petofi_u..jpgnapkozi.jpgemlekmu.jpg      reformatus_templom.jpg

Szigetvár - Szülővárosom

szigetvar-cimere.jpg

Az Almás-patak árterületének ez a része évezredek óta lakott, mindenkor fontos út haladt át a vizenyős területen, s vagy a patak szigetén, vagy a mocsaras övezet szélén telepedtek meg elődeink. A kutatók a keltákat leigázó rómaiak Limosa nevű települését sejtik a környéken. A honfoglalás korában Botond törzse élt errefelé. Egyes kutatók szerint a városias település kialakulása szerzetesrendi szervező tevékenységnek is köszönhető. A XV. századra már a középkori fogalmaknak megfelelő várossá alakult, melyet biztonságot nyújtó védőművekkel erősítettek meg, és vízzel öveztek. A település múltjának alakulása szorosan összefügg a vár történetével.

A mai vár területét, a várostól északra fekvő szigetet egy kisnemesi család birtokolhatta, amelynek első ismert tagját, Szigeti Anthimiust vélik a vár alapítójának. Egyik utóda a XV. század első harmadában háromemeletes téglatornyot építtetett, amely a lovagvár magjául szolgált. E torony alapját régészeti kutatás tárta fel a mai vár északnyugati bástyájában. A tornyot körös-körül megerősítették, kelet felé L alakban bővítve a területet. Ezt a várrészt a középső várat, csak palánkfal választotta el a hajdani lovagvártól (belső vár). 1473-ban a Gara család, majd az enyigi Török család birtokában volt a környék.

A mohácsi csata (1526) után mind a várat, mind a várost megerősítették. Elmés vízszabályozással a tóvá duzzasztott Almás-patakkal vették körül a szigeteket. Ekkoriban állta ki első ostromát Szigetvár. A kettős királyság idején Szapolyai János hadai török segítséggel támadtak rá, de Török Bálint vitézül védekezett. Később átpártolva János királyhoz 1541-ben esett török fogságba Buda ostromakor. Támasz nélkül álló özvegye átadta a várat Habsburg Ferdinándnak. Így lett Szigetvár királyi birtok. Az uralkodó felismerve a vár jelentőségét állandó őrséggel látta el. Nevezetes kapitányok védték az ismétlődő török ostrommal szemben; Kerecsényi László 1554-ben, Horváth Stancsics Márk 1556-ban verte vissza a támadó ellent. Az utóbbi mind a várat, mind a várost védő bástyákat korszerűekké építtette át olasz hadmérnökökkel, s az ő elgondolásai alapján épült a várostól délre fel az "újváros". Zrínyi Miklós, horvát bán és dunántúli főkapitány 1561-ben lett Szigetvár védelmének irányítója. A vár 1566-os elfoglalása után, a törökök építették fel a ma is látható formájában, eltakarítva a középkori, három részből álló erődítmény romjait. A város magyar lakosságát elhurcolták vagy elűzték, s török és bosnyák családok szolgálták ki a hamarosan 700 fő fölé emelkedő török várkatonaságot.

A török terjeszkedésével Szigetvárnak egyre nagyobb katonai és közigazgatási szerep jutott. A mai Baranya megye területén itt tartott legtovább a török uralom, s 1689 februárjában is csak a várvédők kiéheztetésével és szabad elvonulásuk árán foglalták el Vecchi ezredes csapatai.

Az elkövetkezendő években komoly erődítési munkálatok folytak, többek között az északi oldal kazamatáinak kiépítésével. A megváltozott haditechnika miatt a XVIII. század közepére Szigetvár elvesztette hadászati fontosságát. Mária Terézia eladta a várost, a lakosságot jobbágysorba juttatva. A vár is földesúri kézbe került, birtokosai között volt Szily Ádám, Tolnai Festetich Lajos, a Wenckheim és az Andrássy család.

A XIX. század végén a Pécs-Barcs vasútvonal megépítése után a város bekapcsolódhatott az ország vérkeringésébe. Megalakultak a nagyüzemei: 1881-ben a gőzmalom, 1884-ben a cipőgyár, 1937-ben a konzervgyár. Az évszázados fejlődésnek köszönhetően az egykori hősi helytállás 400. évfordulóján, 1966-ban Szigetvár megkapta a városi rangot.

szigetvari-var.jpgszigetvari-var-ma.jpg  zrinyi_miklos.jpg 

szigetvar-zrinyiter-varoshaza.jpg     magyar-torok_baratsag_park.jpg

Vác
Jelenlegi otthonom

vac_cimere.jpg

A Duna keleti partján kialakult települést már Szent István az általa szervezett egyik katolikus egyházmegye központjává tette, így valószínűleg népességében és gazdagságában messze kiemelkedhetett a környező helységek közül. Az első román stílusban felépített székesegyházat I. Géza és öccse László herceg adományából építették 1074-ben. I. Géza királyt 1077-ben ide temették el, és itt választották királlyá Lászlót.

A szépen gyarapodó kereskedővárost az 1241-ben megtámadták a tatárok. A város és a környező falvak lakossága a várként megerősített székesegyházba és püspöki palotába menekült. Heves harcok után a tatárok elfoglalták a várat, kifosztották az egyházat és elvonulásuk előtt felégették Vácot. A romok helyreállításában jelentős szerepet játszottak az uralkodó által külhonból behívott telepesek, akik létrehozták a Német-várost. A lerombolt székesegyházat gótikus stílusban építették újjá. Más püspöki székhelyekhez hasonlóan Vácott is erős várfallal övezték a katedrálist.

Virágkorát a vár a 15. század második felében élte Mátyás király uralkodása alatt, amikor Báthory Miklós váci püspök utasítására itáliai mesterek a királyi udvarból szétsugárzó reneszánsz ízlésvilág jegyei szerint formálták át a várost és építették át a régi székesegyházat. A korabeli feljegyzések szerint az egyházi épületben négy kápolnát és 13 oltárt létesítettek. Csodálatos pompával díszítették a közelben álló püspöki palotát is.

A 16. században mind a Habsburg hadvezetés, mind a török Porta kiemelkedő fontosságúnak tartotta, hogy hatalmában tarthassa a dunai közlekedés ellenőrzésére kiválóan alkalmas Vác várát. Bár olasz mérnökök tervei alapján alkották meg korszerű ágyúállásait, ennek ellenére mégsem számított nagyobb végvárnak. Az 1526-os mohácsi csata után támadták meg először a törökök, de nem tudták elfoglalni. Ezután többször cserélt gazdát a királyságért vetélkedő Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd között. 1544-ben a budai pasa szinte harc nélkül foglalta el, ekkorra már régen elmenekültek a magyar és német kereskedők, a katolikus papok és az egyházi szerzetesek, helyettük mohamedán és rác családok települtek le. A megszálló törökök csak a feltétlenül szükséges javításokat végezték el a várban. A székesegyházat itt is dzsámivá alakították át és mellé minaretet építettek. Vác a katonai jelentősége mellett számottevő bevételt jelentett a szultáni kincstárnak, mivel az Alföldről a Dunántúlra itt hajtották és vámolták meg a szarvasmarhákat.

1595-ben, miután a magyarok visszafoglalták Esztergomot és Visegrádot, a váci pasa felgyújtatta a várat és visszavonult Budára. A Pálffy Miklós vezette magyarok eloltották a tűzet, de hamarosan tovább vonultak. A törökök ismét megszállták a várat. 1596-ban a nógrádi vár kapitánya foglalta el, de nem törekedet megtartására, leromboltatta és felgyújtatta a várat. A törökök nemsokára újra befészkelték magukat. Még ebben az évben Pálffy seregének közeledtére a törökök elmenekültek, de visszavonulásuk előtt felgyújtották a várat. Néhány héttel később a törökök kiűzték Pálffy seregét. Néhány hónap múlva Pálffy visszafoglalta a várat. 1598-ban visszavertek egy török támadást, de 1599-ben a török újra elfoglalta.

1603-ban a Habsburg seregek kiűzték a várból a törököt. 1604-ben a vár kapitánya harc nélkül megadta magát Bocskai István erdélyi fejedelemnek. 1606-ban újból a Habsburgoké, miután békét kötöttek Bocskaival. Megkezdődtek a helyreállítási munkálatok. 1619-ben Bethlen Gábor erdélyi fejedelem foglalta el. 1626-ban Albrecht von Wallenstein Habsburg tábornok elfoglalta és leromboltatta a várat. Ezután újra a törököké lett, akik a felrobbantott püspöki templom köveivel erősítették meg a várat.

1684. június 24-én Lotharingiai Károly egyesült európai serege elűzte a törököket és elfoglalta Vácot, de Buda ostrománál vereséget szenvedett. Novemberben a törökök elfoglalták Vácot, majd a következő évben a Habsburg támadástól tartva a várat és a várost kifosztották, lerombolták és felgyújtották. A támadás elmaradt, a törökök visszatértek. A Habsburg sereg 1686-os Buda elleni hadjárata során végleg felszabadult Vác. A város és a vár ekkor már romokban állt. A városba csak lassan tért vissza az élet, messzi vidékről érkező betelepülőkkel együtt jöttek ferences-rendi szerzetesek is. A várost újjáépítették, de a várat már nem. A székesegyház és a püspöki palota fölé 1721-1760 között gróf Koháry István adományából a ferencesek templomot és kolostort építettek, amihez a vár köveit használták. (Várbarát.hu)

puspoki_palota_vac.jpg     vac_puspoki_var_a_xvi._sz._elejen.jpg

      puspoki_szekesegyhaz-vac.jpg            vac.jpg


vac-1.jpg

vaci_curia_borhaz.jpg   vac-deakvar.jpg   vacivartemplom.jpg


Weblap látogatottság számláló:

Mai: 63
Tegnapi: 132
Heti: 817
Havi: 3 261
Össz.: 483 000

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: Történelem
TITKOK SZIGETE EGY ÚJ HOBBI KEZDETÉN EGY MÁSIK VILÁG TITKA - © 2008 - 2017 - szerkesztek.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: születésnapi képek - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »